Music Hungary

Az elmúlt másfél évtizedben a dalszerző-előadó a színpadi közlés sokféleségével kísérletezik. Alapvetően a kortárs irodalom felől (tk. Rájátszás, Háy come Beck, beck&grecsó, Itt maradtam az éjszakában (Esti Kornél), 30Y Resti) fogalmazva át a populáris zenei megszólalást. Színpadi munkái közül innen tekintve kiemelkedik a “nemzedék nélküli ember” című előadása, ahogyan irodalom és zene találkozik Szűcs Krisztiánnal játszott Másnap című előadásában éppen úgy, mint Vecsei H. Miklóssal közös Kártyajáték című pódiumestjében.

A Budapest Orchestra Project és a Jazzation által megálmodott “Macskafogó” élőzenés filmvetítés koncepciója 2023-ban született, majd 2024-ben került bemutatásra a Magyar Zene Házában, ezt követőleg a Margitszigeti Szabadtéri Színpadon. A projekt fő célja a film zeneszerzője, Deák Tamás (akinek a Macskafogó mellett a Dr. Bubót és a Mézga családot is köszönhetjük) munkásságának reflektorfénybe helyezése, a magyar big band kultúra és a hazai jazz népszerűsítése, valamint az idén 110 éves magyar animáció ünneplése. A produkció igazi közönség kedvenccé vált, amit mi sem bizonyít jobban mint 3 teltházas este, 4,000 néző, és egy nagyszabású országos turné 2025-ben.

A Cirque de Margaret a hiphop és a cirkusz világának egyedülálló fúzióját hozta létre a Margit-szigeten. Az úttörő megoldásokkal, zöldmezős helyszínen megvalósuló egész napos minifesztiválon a hazai alternatív hip hop szcéna kiválóságai mellett animátor bohócok és artisták szórakoztatták a látogatókat. Az este csúcspontjaként kiállítások Co Lee lélegzetelállító cirkuszi mutatványokkal átszőtt nagykoncertjét tekinthette meg a közönség.

A Dívák & Ikonok kiállítás a sokak által ismert és csodált előadóművészeken keresztül tárta fel a dívajelenséget a nézők számára: megismerhettük, hogyan változott a nők társadalmi megítélése az elmúlt 150 évben, hogyan indultak el a nemi és faji egyenjogúsági mozgalmak, és mindeközben hogyan formálódott a nők előadóművészetben betöltött szerepe.

A világ legnagyobb iparművészeti- és design múzeumából, a londoni Victoria and Albert Museumból (V&A) érkező tárlatot a Zene Háza magyar vonatkozású tartalommal, hazai előadóművészek történetével is kibővítette, így a hazai közönség izgalmas párhuzamokat és ellentéteket fedezhetett fel a nemzetközi és hazai dívák történetében.

A kiállítás több száz nemzetközi és magyar sztár személyes tárgyain és eredeti fellépőruháin keresztül mélyült el a dívák életében. Rihanna, Björk, Lady Gaga, Billie Eilish, Sade, Janelle Monáe, Janet Jackson, Whitney Houston, Doja Cat, Missy Elliott, Lauryn Hill, PJ Harvey, Patti Smith, Maria Callas, Marilyn Monroe, Edith Piaf és mellettük magyar szátok, mint Blaha Lujza, Karády Katalin, Marton Éva, Koncz Zsuzsa, Péterfy Bori, és még sok más előadó története is megjelent a tárlaton.

Martin Wanda fotográfus és édesapja, Martin Gábor fotográfus húszas éveit és húszas éveik bulizásait négy évtized és sok ezer kilométer választja el. Wanda napjaink Kelet-Londonjában, Gábor pedig az 1960-70-es évek Békéscsabáján fotózta a szórakozó fiatalokat.

Habár a két időpont és helyszín elméletben aligha lehetne távolabbi egymástól, a hasonló technika (fekete-fehér 35mm-es negatív), a visszatérő divat és hajviseletek miatt ezen párba állított fényképeknél néha erősen kell koncentrálni, hogy melyik készült most és melyik negyven évvel ezelőtt (néhány rejtett részlettől eltekintve mint egy-egy okostelefon, laptop vagy éppen Lenin portréja a DJ pult mögött). A párhuzamba állított képanyag ugyanis arról árulkodik, hogy a kikapcsolódás utáni vágy, a szerelem, a táncolás, a hétköznapokról való elfeledkezés vágya, időtlen és politikai rezsimektól és érától független egyetemes vágyak.