Program

A Music Hungary Szövetség elnökének köszöntője.

A hangfelvétel-kiadók a bevételük 30%-át forgatják vissza marketingre és új produkciók létrehozására. A zene örök körforgása innen indul. Hogyan lesz a zenéből pénz? Hogyan lesz a pénzből zene? Hogyan működtethetjük a zeneipart úgy, hogy az önfenntartó, ciklikusan működő legyen? Mit teszünk be, mit veszünk ki? A konferencia fókusztémáját validálja egy friss nemzetközi IFPI-elemzés is, amiből kiderül az is, hogy Magyarország miben a legjobb az EU zeneiparán belül.

Mi a zenetanítás kettős felelőssége? A tantermi oktatás és az „önként zenészlét” lehetőségei és nehézségei. Akár állami iskolai, akár magán intézményben tanít valaki zenét, az befektetés a jövő generációjába – akár zenehallgatóként, akár előadóművészként.

A panelbeszélgetésben áttekintjük az AI által generált termékek és az AI segítségével létrehozott művek szerzőségével kapcsolatos kérdéseket, kitérünk az AI input-oldalára (a zenét „feltanult” AI-modellek jogszerűsége) és output-oldalára (a generatív AI-cunami hatása a zeneiparra), végül megpróbálunk a vázolt kihívások megoldásán gondolkodni.

Tizedik alkalommal jelent meg a ProArt – Szövetség a Szerzői Jogokért gondozásában a magyar zenei szcéna átfogó elemzését bemutató ProArt Zeneipari Jelentés. A jubileumi kiadvány fókuszában ezúttal a magyar zeneipar nemzetgazdasági jelentőségének feltárása áll egy új, makroökonómiai modellre épülő módszertan segítségével. A kutatás, amelyet a ProArt megbízásából a HÉTFA Kutatóintézet és Elemző Központ adaptált és valósított meg, rávilágít a zeneipar gazdasági hatásaira, valamint más ágazatokra gyakorolt befolyására.

Az Artisjus és NKA által az első magyar nyelvű beatdalokat megíró Szörényi-Bródy szerzőpáros működésének 60. évfordulója alkalmából közösen meghirdetett tematikus év arra irányította rá a figyelmet, hogy „A dal érték.” Gyors összegzés az eddigi projektekről.

A globális zenefogyasztási szokások megváltozása, a gazdasági trendek alakulása mentén itthon is megfigyelhető a klubélet hanyatlása. A hazai gazdasági helyzet és a kultúra támogatásának hiánya ezeket még inkább felerősíti. Az olló nyílik, a legnagyobb szereplő(k) virágoznak, a kisebb szereplők lassan elvéreznek, a fesztiváloktól a menedzsmenteken át a klubokig. Valódi és szoros összefogás nélkül pedig minden segélykiáltást elvisz a turbulens gazdasági világ szele. Tényleg ennyire katasztrofális a helyzet? Vége a klubéletnek, vagy még van mit visszaforgatni bele? Van lehetőség átalakulásra, vagy kivárásra kell játszani? A hanyatló nyugat vagy mi találjuk meg előbb a megoldásokat, ha vannak?

Az önkéntesség egyre fontosabb szerepet kap a kulturális és közösségi eseményeken – legyen szó fesztiválokról, színházi produkciókról vagy sportrendezvényekről, ahol már régre nyúló hagyománya van. A beszélgetés azt is vizsgálja, mit tanulhatnak egymástól ezek a területek: hogyan segítheti a sportrendezvények jól működő önkéntes gyakorlata a kulturális események fejlődését, és milyen tapasztalatokat adhat vissza a kulturális szféra. Szó lesz a motivációkról, az előnyökről és esetleges hátrányokról, valamint arról is, hogyan jelenik meg az önkéntesség lokális, országos és nemzetközi szinten.

Soha nem volt ekkora zaj a zeneipari szereplők körül. Az online algoritmusok, a hazai közönség anyagi korlátai, az egyre növekvő számú izgalmas szereplő a zenei palettán, mind-mind az ellen dolgozik, hogy valaki kitűnhessen. A tehetség és a jó zene már nem elég, az új alap pedig a jelenlét és a láthatóság lett – a social médiában, klipekben, koncertfilmen, dokumentumfilmekben, élőben a koncerteken és live streamen. Mit keres ma a közönség? Miért nem elég a dal? Melyik audiovizuális tartalom milyen célt szolgál az előadó életében? És miért fontos, hogy így is jelen legyen?

A Sávlekötő by Lil Frakk csatornán a Kráss Kontent csapata többféle tartalmat próbált ki az elmúlt években – volt a klasszikus (stúdiós, játékos interjú befutott artistokkal), a Camp (alternatív tehetstégkutató feltörekvőkkel, élő fellépéssel közönség előtt + élő adásban) és a legújabb a Backstage sorozat (terepen, backstagekben dokumentarista, befutott artistokkal). Short és long form tartalmakat készítenek és publikálnak zenei témában, feltörekvő vagy befutott artistokról, producerekről, egyéb zenei szereplőkről. Sőt, a Hungária zenekarnak dokumentumfilmet is készítettek korszakzáró Puskás Arénás koncertjükre. A Sávlekötő Camp döntőjére 1200-an látogattak el a Budapest Parkba, de LIVE stream formájában háromszor annyian követték őket egyidejűleg (azóta közel 80k-t fut ez a tartalom a YouTube-on). Ami egy újabb kiaknázatlan terep lehet a zeneipar számára…

Tapasztalják, mi működik a nézőknél, és rálátnak arra is, mennyi tudatos energia és munka van a láthatóság mögött. A zene ma már vizuális termék: nemcsak a dal számít, hanem az is, hogyan és mikor jelenik meg az előadó a közönség előtt. Miért fontos a jelenlét, hogyan tud egy előadó láthatóvá válni az audiovizuális térben, és mit tanulhat ebből a szakma?

Nyugat-Európában és a tengerentúlon már látszik: a klasszikus klubkultúra hanyatlóban, a táncparkettek helyét pedig egyre inkább matinék, micro-partyk és szokatlan helyszíneken – kávézókban, múzeumokban, nappalikban – zajló rave-ek veszik át. Mi indította el ezt a változást a Gen Z körében? Hogyan rajzolja át ez a trend a magyar bulitérképet? És milyen új formái születhetnek a szórakozásnak a következő években?

2024 a női előadók éve volt világszerte: Taylor Swift, Billie Eilish, Olivia Rodrigo és Sabrina Carpenter tarolták a toplistákat és díjátadókat. A Grammy fő kategóriái közül négyet női előadók nyertek – egy évvel korábban pedig mind a hat fődíj náluk landolt. Globálisan a pop és a rap színtér is a nőké lett, Magyarországon viszont más a kép: a női dalszerzők aránya évek óta 20% körül stagnál, a toplistákat és a rádiókat pedig továbbra is férfiak uralják.

Panelbeszélgetésünkben azt vizsgáljuk, hogy ennek kulturális, társadalmi vagy politikai okai vannak-e. Van-e hazai női szolidaritás a zenében, és mennyire tudnak az előadónők nyíltan, bátran megszólalni, mint nemzetközi példaképeik? Szó lesz arról is, hogyan férhet össze a karrier a párkapcsolattal, gyermekvállalással vagy a szülési szabadsággal egy olyan iparágban, ahol nincsenek egyértelmű keretek.

Az asztalnál a zeneiparban dolgozó nők és egy szociológus osztja meg tapasztalatait a magyar női előadók előtt álló kihívásokról és lehetőségekről.

A „superfan” ma a zeneipar egyik leggyakrabban használt hívószava, nem véletlenül. A szuperrajongók a közönség azon szűk, de kiemelten értékes szegmensét képviselik, akik nemcsak elkötelezettek, de jelentős bevételt is generálnak: ők veszik meg a koncertjegyeket, a merchöt, az exkluzív tartalmakat. Ehhez jön a 2%-i „super listener” kör, akik a Spotify-hallgatások 18%-áért felelnek.

A panel azt járja körül, milyen tényezők segítik e közösségek kialakulását, hogyan lehet őket elérni és hosszú távon elkötelezetté tenni. Milyen szerepe van ebben a közösségépítésnek, a dedikált platformoknak (pl. saját FB-csoport, IG-körüzenet)? Hogyan reagálnak a majorök, a streaming szolgáltatók és techcégek erre a trendfordulóra?

A zene hogyan válik terápiává? Miben segít a zenehallgatás és a zenélés? Hogyan lesz a pihenésből, alvásból kreatív alkotás? A zene egyben az élet gyógyszere és az önfejlesztés egyik kulcsa – tényleg, miért, hogyan?

Utazz velünk Te is egy világba, amelyet mindenki ismer – de még senki nem látott így! Sziget, VOLT, Balaton Sound, Művészetek Völgye, Fishing on Orfű, Paloznaki Jazzpiknik – ikonikus fesztiválok, amelyek évtizedek óta határozzák meg a nyári élményeinket. Honnan indultak és hova tartanak? Mi hajtja őket: a szenvedély vagy az üzlet? Mit jelentenek az egymást követő generációk számára?

Merülj el velünk a magyar fesztiváluniverzumban, és tudd meg Gerendai Karcsitól, Lobenwein Noresztől, Fülöp Zolitól, Márta Pistától és Müller Péter Sziámitól, mitől lüktet a nyár! Bulizz a legnagyobb slágerekre Дevával, Beton.Hofival, Sisivel, a Margaret Islanddal, a Blahalouisianával és Pogány Indulóval! Gyere velünk a backstage-be, és ismerd meg Lovasi Bandi, a Halott Pénz, a Bagossy Brothers Company, a Quimby vagy Soma Mamagésa legizgalmasabb fesztiválkalandjait!

Zene, sztorik, nosztalgia és sok-sok humor – Csizmadia Attila Topolánszky Tamás Yvan társrendezővel közösen, a JUNO11 Pictures gyártásában készített dokumentumfilmje bemutatja a szinte hungarikumnak számító magyar fesztiválok mögött húzódó emberi történeteket, és elénk tárja, hogyan épülhetett általuk a porból szabadság.

Idén is több mint kétezer üzletben, szállodában, étteremben és benzinkúton kizárólag magyar zene szólt szeptember 20-án négy háttérzene-szolgáltató, a MoodMedia, a 3G Multimédia, a Music Engine és a KittoMedia partnerségében. Újdonság, hogy sportcsarnokokban és stadionokban is magyar dalok hangoztak el. Az ügyhöz csatlakozott többek közt a Ferencvárosi Torna Club, az MTK Budapest, a Győri Audi ETO KC, a Puskás Akadémia, továbbá a Magyar Kézilabda Szövetség és a Magyar Repülőkorong Szövetség. Az Él a Zene! kezdeményezésnek ezúttal ismert sportolók voltak a nagykövetei, nevezetesen Berki Krisztián olimpiai bajnok tornász, Póta Georgina kétszeres Európa-bajnok asztaliteniszező, és Simon Petra, Európa legjobb fiatal kézilabdázója. Az Él a Zene! szervezője a Fülesbagoly Alapítvány.

Szerzői jogi tudás és zeneipari gyakorlatok meglévő dalok és zenék újra felhasználásai kapcsán. Cover verzióktól a remixeken át a beat leasingig.

A Z-generáció zenészei számára a hangmintázás a kreativitás alapvető eszköze: korábbi dalok részleteiből új, friss produkciók születnek. Sok előadó azonban csak az alkotás után foglalkozik a minták jogi tisztázásával – ha egyáltalán foglalkozik vele. Hol húzódik a határ az inspiráció és a jogsértés között, mit jelent ma a „fair use”, és hogyan lehet jogszerűen, mégis gyorsan reagálni a digitális trendekre? A panel nemzetközi példákon és hazai tapasztalatokon keresztül mutatja be, hogyan lehet a mintázás egyszerre innovatív és tisztességes gyakorlat.

Hogyan lesz valakiből egyik napról a másikra headliner, és ki dönt arról, kik juthatnak el a legnagyobb fesztiválok színpadaira? A panel résztvevői arról beszélgetnek, mi alapján válogatják ki a fellépőket, léteznek-e „fekete listák”, és mennyire tud rugalmas lenni egy fesztivál programja, ha új trendek vagy friss sikertörténetek formálják a zenei piacot. A fesztiválszervezők első kézből osztják meg, hogyan áll össze egy program, és mi kell ahhoz, hogy egy előadó elérje a legnagyobb színpadokat.

A közönség biztonsága ugyanolyan fontos, mint a zeneiparban dolgozók egészsége. A jól működő szórakoztatóiparhoz stresszmentes szórakozók kellenek. Mit tesznek a klubok és a fesztiválok, hogy a hangulat jó legyen, és az is maradjon? Vibe team, zaklatásmentes éjszakai élet, mentális egészség a zavartalan szórakoz(tat)ásért.

A zeneipar láthatatlan hősei nélkül nincs koncert, nincs fesztivál, nincs működő produkció, mégis egyre nehezebb megtalálni és megtartani őket. A hang- és fénytechnikusok, a roadok és a sofőrök hiánya már most is komoly kihívást jelent, a jövőre nézve pedig az utánpótlás biztosítása kulcskérdéssé válik. Hogyan tehetők vonzóvá ezek a pályák a fiatalok számára, miként lehet megbecsülést és stabilitást adni a háttérben dolgozóknak? A panelbeszélgetés szakértői több nézőpontból világítanak rá: a munkaerőhiány kezelése nemcsak szakmai, hanem gazdasági és kulturális érdek is. A cél, hogy párbeszéd induljon a megoldási lehetőségekről, és közösen találjuk meg a jövő zeneiparának biztos alapjait.

A retro már nem múló szeszély, hanem a zenei rendezvények stabil pillérévé vált. Generációkon átívelő slágerek és produkciók hallhatók a legnagyobb színpadokon. Ki ül kényelmesen a nosztalgiavonaton? Ki tud megújulni, és friss slágerrel vagy színpadi produkcióval (ismét) a csúcsra törni?

A zeneipar és a tudatmódosító szerek kapcsolata évtizedek óta vitatott kérdés: romantizált rock ’n’ roll életstílus vagy romboló függőség? Nem csak a zenészek küzdelme ez: a függőség sokszor láthatatlanul szövi át a mindennapokat. Hogyan lehet róla őszintén beszélni, és mit tehetünk, hogy ne csak a tüneteket, hanem az okokat is kezeljük?

Közben Magyarországon új szakasz kezdődött: kormánybiztosi szinten összehangolt drogellenes fellépések, razziák, tömeges ellenőrzések és az Alaptörvény tervezett módosítása, amely akár dalszövegekben is tiltottá teheti a „kábítószer népszerűsítését”. Egyes előadók már most a középpontba kerültek, és nem egy műfaj került célkeresztbe. A panelbeszélgetés azt járja körül, mit jelent mindez az alkotói szabadságra, a zenei színtér működésére, és mit kezdhetünk ezzel emberi szinten – a közönség, a szakma és a társadalom oldaláról egyaránt.